raljudit

Nekem a mai óra tetszett a legkevésbé.

Az órát meghökkentően kevesen kezdtük, ha jól emlékszem tizennyolcan. Gondolom emiatt is volt az, hogy az óra nem volt túl intenzív, mert különben a többi tizenkét ember nagyon lemaradna.

Indításként elolvastuk a munkafüzetben „A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata” című részt. Még így reggel a tavaszi szünet után eléggé meg kellett küzdeni a három oldalas szöveggel, mindent háromszor el kellett olvasnom ahhoz, hogy megértsem, de így is körülbelül lejött az anyag nagyobbik része. Utána, mivel senki sem értette meg teljesen ezt a részt, visszakanyarodtunk az alapokhoz, ami azt jelentette, hogy a szeptemberben vagy novemberben tanultakat újra átismételtük. Siralmasan ment. Senki sem emlékezett azokra a dolgokra az óra légköre pedig egyre feszültebbé vált.

 Átismételtük a hatást, ezen belül az átlag- és a pillanatnyi sebességet. Utána a kölcsönhatás két fajtáját és értelemszerűen a munkát és a hőt. Aztán az energiaközlést beszéltük mega zárt rendszerven, és végül felírtunk egy képletet, amit nem értem miért úgy van. Egyáltalán mi a különbség a rendezett, és a rendezetlen kölcsönhatás, és a rendezett, és a rendezetlen energiaközlés között ??

A mai órára hoztam kísérletet, aminek bemutatására sajnos nem került sor, pedig nagyon vicces, de remélem holnap már bemutathatom.

A mai napot egy rész tesztel indítottuk. Utána elkezdtünk beszélni Bernoulli féle törvényről, ami szerint a mozgó folyadék nyomása csökken, ha sebességük nő. Ezután elkezdtük vizsgálni, hogy ez a törvény hogyan érvényesül a repülő szárnyánál. Ahol a levegő részecskéknek nagyobb utat kell megtenniük ugyanannyi idő alatt gyorsabbnak kell lenniük, ezért alacsonyabb lesz a nyomásuk. Tehát a repülő szárnyánál felfelé nyomó erő keletkezik. Persze ennél a repülő működése sokkalta bonyolultabb. Engem viszont nagyon érdekelne, hogyan működik pontosan a repülő, mi kell ahhoz, hogy „fent maradjon”J Ha már szóba került a repülő, megvizsgáltuk az űrhajó működését (Newton 3. törvénye erő ellenerő alapján), és a helikopterét hogyan áramoltatja fel a levegőt a rotorjai.

Megvizsgáltuk a vérkeringésünkben mitől függ a benne áramló vér sebessége, és levontuk azt a következtetést, hogy minél nagyobb a keresztmetszete az érnek, annál kisebb e sebessége a benne áramló vérnek. Én azt nem értettem pontosan, hogy miért az összes ér keresztmetszetét nézzük (pl.:Öszz kapilláris ér) miért nem csak egy ét. Jó mondjuk azt így végig gondolva tényleg nehéz lenne meghatározni mi számít 1 db érnek, szóval megértem, de ezen a témán gyorsan suhantunk át.

Utána átugrottunk a gázokra, gázok állapot jelzőire. Vettük az izoterm változást (Boyle-Marriott törvény) ahol a nyomás és a sebesség között fordított arányosság van tehát szorzatuk állandó, és grafikon képük hiperbola (nem parabola!)

Most mát meg tudom magyarázni a fecskendős kísérletet. Ha kihúzom a kis kihúzókáját, belül kisebb lesz a nyomás a tér bővülésével, kinti nagyobb légnyomás hogy kiegyenlítse felülről a kihúzókát lefelé nyomó erő jön létre, tehát ezért fog vissza süllyedni.

A mai óra volt az első óra ebben az epochában, szóval egy kis átismétléssel kezdtünk. Először mindenkiben rendbe raktuk a súly és a tömeg közti különbséget (amit meglepő gyorsan felejtettünk el az első epochából.) mert azt már elfelejtettük mi is volt pontosan. Azután áttértünk a részecskékre, amikről megtudtuk, hogy mindig mozognak. Én eddig ezen nem is gondolkoztam el. Utána vettük a rendezett, rendezetlen energia közlést, és elgondolkoztam ezen az egészen egy kicsit, és nem tudom eldönteni, hogy a mikrohullámsütő valyon rendezett, vagy rendezetlen energia közlésbe tartozik.

Utána áttértünk a halmazállapotokra, ez is nagy részben ismétlés volt, kibővítettük az einstein bose, és a plazma állapottal. Otthon meg is néztem azt a videót, hogy mi történik ha egy mikróba égő gyertyát rakunk. Nagyon jól nézett ki, ahogy villanással kisül. Most már csak azt nem tudom, milyen az einstein bose állapot, mert ótán nem nagyon tértünk ki rá. És azon is elgondolkoztam, milyen lehet az az abszolút hőmérséklet, ahol elméletileg nincs a részecskéknek mozgási energiája, és nem nagyon tudtam elképzelni.

A mai napot azzal kezdtük, hogy felírtunk a füzetbe rengeteg kísérletet (egész ponosan 7 darabot). Némelyik kísérlet nem sikerül egyből, ilyen volt a tojás becsúsztatása az üvegbe, mert az üveg a forró víztől szétpattant. Ezektet a kísérleteket azért írtuk le, mert később meg tudjuk majd magyarázni őket.

Miután túl voltunk az izgalmakon, vettük a nyomást, ahol kiderült, hogy egy csomó körülöttünk történő dolog is ezen az elven működik. Például ha vágsz egy éles késsel.

Utána számítási feladatok következett egy betonoszloppal, amit Petinek sikerült megoldania, tehát ha egy betonoszloppal kell majd számolni, megkérdezem majd Petit:) Igazából most utólag nem értem hol is akadtam el benne.

Azután vettük a hidrosztatikai nyomást, így most már meg tudom magyarázni a lyukas vizespalackos kísérletet. Utána ezzel kapcsolatos feladatok jöttek. Az 1 m³-re jutó nyomásos feladat gyorsan le lett vezetve, és én miután levezetik a feladatot, kell egy kis idő, hogy elgondolkozzak rajta, és megértsem, és ha közben felszólítanak, le fagy bennem a gondolkozás, és zavarba jövök. De így legalább most már ki tudom számolni egy vízoszlop nyomását.